Bejegyzések

X. nap - Ú𝘨𝘺, 𝘦𝘻𝘦𝘳𝘴𝘻𝘦𝘳 á𝘭𝘥𝘫𝘰𝘯 𝘮𝘦𝘨!

Kép
Reggeli közben, mintha megváltozott volna vendéglátóink hangulata, a gondolataikba révedtek és keveset szóltak egész idő alatt. Petőfi szomorúan adta tudtunkra, hogy a borítékban talált varázstoll hatása nemsokára végleg megszűnik, ezért még aznap vissza kell térnünk jelenünkbe, különben örökre náluk ragadunk. Júlia egy csomagot állított össze számunkra, melybe tett teasüteményeket útravalóul,   Petőfi pedig egyik versének papírra vetett néhány sorát ajándékozta nekünk, melyből újra megbizonyosodhattunk róla, hogy mennyire szereti feleségét. Ugyanakkor elmondta, hogy mennyire örült látogatásunknak, de megérti honvágyunkat, mely őt is gyakran gyötri szülővárosa iránt. Mi szomorúan, de mégis hálásan vettünk búcsút az ifjú házaspártól, kik annyira a szívünkhöz nőttek a velük töltött 10 nap alatt. Tudtuk, hogy ez a pillanat előbb vagy utóbb bekövetkezik, mégis fájó volt a búcsú. Újra és utoljára becsuktuk a szemünket megérintve a tollat, a következő pillanatban pedig újra kiskőrösi
Megjegyzés küldése
További információk

IX. nap - 𝘕𝘢𝘱𝘬𝘦𝘭𝘦𝘵𝘳𝘦 𝘷á𝘯𝘥𝘰𝘳𝘰𝘭𝘵𝘢𝘮 é𝘯 𝘪𝘴

Kép
Másnap tudtuk, hogy a csodálatos fogadtatatást nekünk is méltóképpen viszonoznunk kell. Kis tanakodás után eldöntöttük, hogy visszautazunk jelenünkbe a miénkhez hasonló élményben részesítve Petőfit. A finom reggeli után beavattuk tervünkbe vendéglátóinkat. Petőfi rajongott az ötletért, de Júlia nem vállalkozott az utazásra mondván, neki még sok dolga van a saját korukban. Helyette megkereste ruháinkat és jó utat kívánt nekünk. Újra megérintettük a tollat, becsuktuk a szemünket, a következő pillanatban pedig már Zsófiék nappalijában álltunk. Tudtuk, hogyha Petőfi a saját ruháiban járta volna be Nagyszalonta utcáit, az nagy sajtóvisszhangot váltott volna ki. Ezt orvosolandó Zsófi elvállalta, hogy álruhát keres neki. A költőt egy farmerba és rövidujjú pólóba öltöztettük, fejére pedig egy baseballsapkát kapott. Bajusza még mindig elárulhatta volna őt, ezért azt egy arcmaszkkal takartuk el. Barátunk megjelenése így alig tért el a mai fiatalokétól. Bejártuk Nagyszalonta nevezetességeit, kö
Megjegyzés küldése
További információk

VIII. nap - ...𝘩𝘢𝘨𝘺𝘥 é𝘭𝘷𝘦𝘻𝘯𝘪 𝘮𝘰𝘴𝘵𝘢𝘯 𝘧𝘦𝘫𝘦𝘥𝘦𝘭𝘮𝘪 𝘯𝘺𝘶𝘨𝘰𝘥𝘢𝘭𝘮𝘢𝘮𝘢𝘵

Kép
Utazásunk nyolcadik napján kivételes esemény történt velünk. Júliától kaptunk kölcsön ruhákat és   Petőfiék megmutatták a várost, ami egyáltalán nem volt szürke, ahogyan képzeltük: a 19. századi Pest színes, hangulatos, nyűzsgő város, tele magas épületekkel, sok-sok emberrel és tiszta levegővel. Nekünk összehasonlítási alapunk nincs, mivel sosem jártunk még Pesten, de azt éreztük, hogy hamarosan vagy így, vagy úgy meg fogjuk látogatni. Pihenésképpen Petőfi elvitt bennünket kedvenc kávéházába, a Pilvaxba. Amint beléptünk Petőfit kitörő örömmel fogadta pár ismerőse, akikről kiderült, hogy a Tízek Társaságához tartoznak. A félreértések elkerülése végett, Petőfi elmondta a barátainak, hogy pár napra meglátogatta őket Júlia három vidéki ismerőse. A férfiak elvonultak biliárdozni, mi nők pedig feketekávét szürcsölgettünk. Júlia nem kis meglepetésünkre szivarra gyújtott. Jelentőségteljesen a szemünkbe nézett és elkezdett beszélni. - Láttam, csodálkoztatok, hogy rágyújtottam: ez a te
Megjegyzés küldése
További információk

VII. nap - 𝘈𝘭𝘷ó 𝘴𝘻í𝘷𝘦𝘮 𝘮𝘦𝘨𝘨𝘺ú𝘭𝘢𝘥𝘰𝘵𝘵

Kép
Ma reggel közös döntés alapján megelőztük Petőfiéket, kimentünk a szalonba, ahol Petőfit írásába merülten, Júliát pedig olvasmányába feledkezve találtuk. Látszott rajtuk a paprikás hangulat, a kimondatlan feszültség. Érdeklődő kérdésünkre, Júlia közölte, hogy minden férfi egyforma. Petőfi előbb fel se nézett, majd megjegyezte, hogy a nők pedig sértődékenyek. Megijedtünk, hogy lehet itt ma tüzet kell oltani, ezért Réka kedvesen érdeklődött a feszült hangulat hátteréről. - A férfiak mind egyformák, ezt jegyezzétek meg és vigyétek magatokkal a jövőbe is! - szólt Júlia miközben szúrós tekintettel méregette élete párját. - Képzeljétek el, ma reggel a drága férjem kabátja zsebéből   egy illatos levél esett ki, amit egyik hölgyrajongója küldött. Szembesítettem vele, és azóta is a hűtlenségén gondolkodom, sőt biztos vagyok benne, a levél nem véletlenül került a zsebébe: viszonyt folytat valakivel. - Hagyjuk már kedves Júliám, ez igazán nem adhat okot a féltékenységre. Viszont emlékszel
Megjegyzés küldése
További információk

VI. nap - 𝘈 𝘬𝘦𝘥𝘷𝘦𝘻ő𝘣𝘣, 𝘢 𝘴𝘻𝘦𝘣𝘣 𝘪𝘥ő 𝘧𝘦𝘭é…...

Kép
  - Kellemetlen őszi reggel, kedvtelen borús idő. Hulldogál az elvirított őszi tájra az eső   - szavalta Petőfi miközben belépett a szobánkba. - Jó reggelt, barátaim! Micsoda derűs napra ébredtünk! - Ez minden csak nem derűs nap! - szólalt meg Réka. - Lányok, mi ez a morcos hangulat? Nem elég kényelmes a kanapé? - Inkább az a probléma, hogy odakint esik és emiatt vagyunk kicsit fásultak. - válaszolt Deneira.  Mi még mindig a napló hatása alatt Júlia sorain gondolkodtunk: Csak mióta asszony vagyok, ismerem az élet legédesebb örömeit és legkeserűbb bánatát... Én szeretek, s mikor látom hogy szerelmemmel boldogíthatom férjemet, nem jut eszembe aggódni a jövőn, bizonyosnak hiszem egész életünk boldogságát; isten előtt tett esküm dönthetlen biztositékúl tetszik előttem, hogy gyönyöreim a végtelenségbe nyúlhatnak, és a jelen fényességével vonom be a mérhetlen hosszuságú jövőt.. - Hölgyeim, mégis milyen különleges tárgy van a kanapémon? - kérdezte Petőfi és rá mutatott az es
Megjegyzés küldése
További információk

V. nap - 𝘑ó𝘭 𝘵𝘦𝘷é𝘥, 𝘬𝘪𝘴 𝘧𝘦𝘭𝘦𝘴é𝘨𝘦𝘮....

Kép
Az előző éjszaka három óra lehetett, mire végre mindannyian elaludtunk. Reggel mégis korán ébredtünk az előző éjszakába nyúló beszélgetés miatt. Petőfi és Júlia nemcsak szívünket és lelkünket érintette meg élettörténetük feltárásával és egymás mondatainak a befejezésével, hanem eltöltött bennünket azzal a szavaik után vágyó szomjúsággal, amit az a vándor érezhet, aki napok óta víz nélkül gyalogol a sivatagban. Kisebb eszmecserével kezdtük a napot: - Lányok, az éjszakai beszélgetés különleges volt, de emlékeztek, magyarórán a tanárnő mesélt nekünk Júlia és Petőfi házasság előtti játszadozásairól. Petőfi a Reszket a bokor című versével kérte meg Júlia kezét, erre ő egy szóban válaszolt: ezerszer. S mi volt erre Petőfi reakciója? - tette fel Zsófi a váratlan kérdést. - Meglepődött, mert nemrég még azt írta magának, hogy soha nem fog megházasodni! - kiáltott fel Deni. - Ez még semmi ahhoz képest, ami ezután következett. Júlia pletykákat terjesztett a közelgő eküvőjéről, Pe
Megjegyzés küldése
További információk

IV. nap - 𝘈𝘮𝘪𝘯𝘵 𝘦𝘮𝘣𝘦𝘳𝘯𝘦𝘬 𝘤𝘴𝘢𝘬 𝘴𝘻𝘦𝘳𝘦𝘵𝘯𝘪𝘦 𝘭𝘦𝘩𝘦𝘵

Kép
Másnap Szendrey Júlia utánozhatatlan hangjára ébredtünk, mely inkább tett tanúbizonyságot meglepettségről, mint haragról. Az ablakon világosság szűrődött be, ezért sejtettük, hogy sokáig aludtunk, már delet üthetett az óra. A feleségek felesége egy vékony alkatú leány volt, rövidre vágott hajjal, mely teljesen eltért a kor nőideáljától. Különlegessége még inkább érezhető volt viseletében: éppen egy bő szoknyanadrágot viselt, fején pedig egy furcsa piros kalapot, melyben inkább tűnt török maharadzsának, mint írónőnek. Azonnal megfogott minket, 21. századi lányokat is meghazudtoló nem mindennapi megjelenése, kisugárzása és magabiztossága. Kedvesen üdvözölt bennünket, majd elmondta, hogy férje már mindent elmesélt neki vendégeskedésünk okán. Szavaiból éreztük, hogy egyetért Petőfi irodalmi, váteszi törekvéseivel, sőt ő is részt vett annak létrejöttében, Petőfi véleményének alakításában is meghatározó szerepet töltött be. Párkapcsolatukban a két felet egyenlőnek észleltük.   -
Megjegyzés küldése
További információk

III. nap - 𝘌𝘴𝘻𝘦𝘮𝘣𝘦 𝘫𝘶𝘵𝘰𝘵𝘵á𝘭....

Kép
Utazásunk harmadik napján még fáradtabban ébredtünk, de a megígért találkozás Júliával, szinte feltüzelt bennünket. Réka megállapította, hogy a 19. és 21. század udvarlási szokásai között szakadék van. A mai fiatalok igazi szabályszegők, előfordul, hogy a lány kezdeményez és már ritka, hogy álmodozva hónapokat kell távol tölteniük egymástól az esküvő előtt. Zsófi kiegészítette azzal, hogy a mai lányok még udvarolnak is a fiúknak, és sokszor az első találkozás után összeköltöznek. Elmélkedésünket Petőfi megjelenése szakította félbe, aki harapnivalóval és kávéval érkezett. Nagyon örültünk neki, és beavattuk beszélgetésünkbe. - Hölgyeim, üljünk le ismét, és hasonlítsuk össze a két látszólag távoli világot, mivel a szakadék nem is olyan nagy. A barátaim vagytok, ha nem sértelek meg benneteket, nyugodtan tegeződhetnénk! - kezdte Petőfi a beszélgetést. - Jó ötlet, kedves barátunk, igazi haver vagy, hogy felajánlottad! Mesélj nekünk! - lelkendezett Deneira. - Amiben mindannyia
Megjegyzés küldése
További információk

II. nap - 𝘉𝘰𝘭𝘥𝘰𝘨𝘴á𝘨𝘰𝘮𝘯𝘢𝘬 𝘵𝘦𝘯𝘨𝘦𝘳-ö𝘻ö𝘯𝘦

Kép
Másnap reggel fáradtan ébredtünk, végigbeszélgettük az egész éjszakát, a hátunk sajgott a kényelmetlen és kemény kanapé miatt. Egyedül Zsófi nem ébredt fel Deni örömkiáltására és Réka fájdalmas jajgatására. De amikor Petőfi kinyitotta az ajtót, és elkezdte fennhangon szavalni a Szabadság, szerelem című versét, Zsófi ijedtében legurult az ágyról egyenesen Petőfi lábai elé. Viszont egy másodperc alatt rend lett, hiszen Petőfi felsegítette Zsófit, odavezette a kanapéhoz és megkért bennünket, hogy fogyasszuk el a tálcán behozott teasüteményeket és igyuk meg a kávét is. Tele voltunk kérdésekkel, de Petőfi szóáradata útját állta a megszólalásunknak. Egyik ámulatból a másikba esve hallgattuk szinte tátott szájjal a költő bocsánatkérését a tegnap esti hirtelen távozása miatt. Mikor megkérdeztük tőle, hogy a felesége igazi házisárkány-e, előbb hosszú magyarázkodásba kezdett, majd elmesélte nekünk megismerkedésük történetét. Számukra annyira meghatározó volt találkozásuk napja, hogy az esküv
Megjegyzés küldése
További információk

I. nap - 𝘏𝘢 𝘩𝘰𝘻𝘻á𝘥 é𝘳 𝘭𝘦𝘭𝘬𝘦𝘮...

Kép
Az élet tele van meglepetésekkel, ezt példázza a mi történetünk is. Kis csapatunk, az Arany hármas, Deneira, Réka és Zsófi beszámolóját olvashatjátok az alábbiakban. Egy jutalomkirándulás részeseiként Kiskőrösön, Petőfi Sándor szülőház ánál jártunk, ahol a költő személyes tárgyai t csodálhattuk meg . Deneira kegytárgyként érint ette meg Petőfi asztalát . Réka figyelmezte tte Denit cselekedete súlyosságára. Zsófi elmélyült az asztal tanulmányozásában, miköz ben megbotlott a szék lábában, és nekiütközött Deneirának, aki ismét hozzáért az asztalhoz és a lendület hatására egy boríték esett ki valahonnan egyenesen a Réka kezébe. Mindhárman éreztük, nagy kincs birtokosai lettünk, amiről a többiek nem tudhatnak, ezért   Deneira egy mozdulattal el is tüntette a táskája mélyére. Este, mikor végre kinyitottuk a borítékot, a következő írást olvashattuk: Kedves Olvasóim ! Hol és mikor találnak meg e soraim benneteket , nem tudom, de nem fognak elveszni a postarendszer özönvíz
Megjegyzés küldése
További információk