IX. nap - 𝘕𝘢𝘱𝘬𝘦𝘭𝘦𝘵𝘳𝘦 𝘷á𝘯𝘥𝘰𝘳𝘰𝘭𝘵𝘢𝘮 é𝘯 𝘪𝘴

Másnap tudtuk, hogy a csodálatos fogadtatatást nekünk is méltóképpen viszonoznunk kell. Kis tanakodás után eldöntöttük, hogy visszautazunk jelenünkbe a miénkhez hasonló élményben részesítve Petőfit.

A finom reggeli után beavattuk tervünkbe vendéglátóinkat. Petőfi rajongott az ötletért, de Júlia nem vállalkozott az utazásra mondván, neki még sok dolga van a saját korukban. Helyette megkereste ruháinkat és jó utat kívánt nekünk.

Újra megérintettük a tollat, becsuktuk a szemünket, a következő pillanatban pedig már Zsófiék nappalijában álltunk. Tudtuk, hogyha Petőfi a saját ruháiban járta volna be Nagyszalonta utcáit, az nagy sajtóvisszhangot váltott volna ki. Ezt orvosolandó Zsófi elvállalta, hogy álruhát keres neki. A költőt egy farmerba és rövidujjú pólóba öltöztettük, fejére pedig egy baseballsapkát kapott. Bajusza még mindig elárulhatta volna őt, ezért azt egy arcmaszkkal takartuk el. Barátunk megjelenése így alig tért el a mai fiatalokétól.

Bejártuk Nagyszalonta nevezetességeit, köztük Arany János szülőházát. Petőfi kissé elszomorodott, mikor megtudta, hogy Arany szülőháza leégett. Költőnknek legjobban Arany János szoborparkban található egész alakos szobra tetszett, aki szerinte csöppet sem változott, mióta nem találkoztak. Kölcsönkérte Zsófi telefonját és segítségünkkel készített egy selfie-t bronzból faragott barátjával. A Csonkatoronyhoz érve, Petőfi örült neki, hogy még mindig Vén - torony áll a rónaság felett... A torony lábánál fekvő Múzeum kávézó kinti teraszán takarókba burkolózva és teát szürcsölgetve beszélgettünk, míg ránk nem esteledett.

Elindítottuk Petőfi általunk fenntartott Instagram profilját is és közzétettük az első bejegyzést: az első selfie-t és egy velünk készített fényképet, háttérben a Csonkatoronnyal. Városnézés Nagyszalontán a haverokkal címmel. 

Pestre visszatérve Júlia ízletes vacsorával fogadott bennünket, férje pedig nem győzött neki az utazás alkalmával szerzett élményeiről áradozni.