IV. nap - 𝘈𝘮𝘪𝘯𝘵 𝘦𝘮𝘣𝘦𝘳𝘯𝘦𝘬 𝘤𝘴𝘢𝘬 𝘴𝘻𝘦𝘳𝘦𝘵𝘯𝘪𝘦 𝘭𝘦𝘩𝘦𝘵


Másnap Szendrey Júlia utánozhatatlan hangjára ébredtünk, mely inkább tett tanúbizonyságot meglepettségről, mint haragról. Az ablakon világosság szűrődött be, ezért sejtettük, hogy sokáig aludtunk, már delet üthetett az óra.

A feleségek felesége egy vékony alkatú leány volt, rövidre vágott hajjal, mely teljesen eltért a kor nőideáljától. Különlegessége még inkább érezhető volt viseletében: éppen egy bő szoknyanadrágot viselt, fején pedig egy furcsa piros kalapot, melyben inkább tűnt török maharadzsának, mint írónőnek. Azonnal megfogott minket, 21. századi lányokat is meghazudtoló nem mindennapi megjelenése, kisugárzása és magabiztossága.

Kedvesen üdvözölt bennünket, majd elmondta, hogy férje már mindent elmesélt neki vendégeskedésünk okán. Szavaiból éreztük, hogy egyetért Petőfi irodalmi, váteszi törekvéseivel, sőt ő is részt vett annak létrejöttében, Petőfi véleményének alakításában is meghatározó szerepet töltött be. Párkapcsolatukban a két felet egyenlőnek észleltük. 

- Hallom, találkoztatok már kedves Sándorommal! Jelleme első ránézésre hevesnek tűnhet, de biztosítalak titeket arról, hogy csak irántam és a nép iránt érzett érzelmeit tükrözi.  Szívesen hallottam kedvesemtől, hogy ti is a női egyenrangúságra törekedtek, mint mi a kapcsolatunkban. Terveim közé tartozik, hogy a férjemet támogassam írói pályafutásában. De eleget meséltem, jó lenne most titeket is jobban megismerni!

Júlia látva, hogy az ablakon egyre kevesebb fény szűrődik be, vacsorát készített nekünk. Nem mindennapi módon ültünk asztalhoz: a szalonban földre szórt törökös párnákra invitált minket. Ez a furcsa vendégszeretet talán még kötetlenebbé tette a beszélgetésünket, mely az éjszakába nyúlt.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

III. nap - 𝘌𝘴𝘻𝘦𝘮𝘣𝘦 𝘫𝘶𝘵𝘰𝘵𝘵á𝘭....

I. nap - 𝘏𝘢 𝘩𝘰𝘻𝘻á𝘥 é𝘳 𝘭𝘦𝘭𝘬𝘦𝘮...

II. nap - 𝘉𝘰𝘭𝘥𝘰𝘨𝘴á𝘨𝘰𝘮𝘯𝘢𝘬 𝘵𝘦𝘯𝘨𝘦𝘳-ö𝘻ö𝘯𝘦